Témakörök 

1.                  A periódusos rendszer felépítése

2.                  Halogének, a klór jellemzése

3.                  Alkin vegyületek, az acetilén jellemzése

4.                  Az ionos, a kovalens és a fémes kötés bemutatása

5.                  Oxigén csoport, az oxigén és víz jellemzése

6.                  Alkán vegyületek, a metán jellemzése

7.                  Nitrogén csoport, a nitrogén és az ammónia jellemzése

8.                  Olefinek, az etén jellemzése

9.                  A salétromsav jellemzése

10.              Aromás vegyületek, a benzol jellemzése

11.              A fémek általános jellemzése

12.              Alkoholok, az etanol jellemzése

13.              Az alumínium jellemzése

14.              Az alkáliföldfémek jellemzése

15.              Karbonsavak, az ecetsav jellemzése

16.              Az aminosavak jellemzése

17.              szén csoport, a szén jellemzése

18.              A kénsav jellemzése

19.              A hidrogén jellemzése

20.              A hidrogén-klorid és a sósav jellemzése

Kísérletek 

1. A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott kémcsövekben.

Annak eldöntésére, hogy melyik kémcső mit tartalmaz, végezze el a következő vizsgálatot:

– Öntsön tiszta kémcsőbe kb. 1 cm3 ezüst-nitrát-oldatot, majd adagoljon hozzá annyi ammóniaoldatot, hogy a kezdetben keletkező csapadék éppen feloldódjék. Tegyen a vizsgálandó cukorból az így elkészített oldathoz, majd a kémcsövet tegye forró vízfürdőbe.

– Rögzítse és értelmezze a vizsgálat tapasztalatait, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát! 

2. A tálcán látható tojásfehérje-oldathoz cseppentsen néhány csepp ólom-nitrát-oldatot, és figyelje meg a változást. Értelmezze a tapasztaltakat! 

3. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök felhasználásával végezze el a következő kémcsőreakciókat:

– sósav + ezüst-nitrát-oldat,

– sósav + fenolftaleines nátrium-hidroxid-oldat,

– sósav + magnézium forgács.

A tapasztalatok megfigyelése mellett állapítsa meg, hogy melyik reakció:

a) redoxireakció,

b) sav-bázis reakció?

Írja fel a reakciók egyenleteit is! 

4. A tálcán levő kémcsőben acetaldehid vagy körömlakk-lemosó (aceton) van. Kémcsőben készítse el a következő oldatot: ezüst-nitrát-oldathoz csepegtessen ammónia oldatot, míg a keletkező csapadék fel nem oldódik (ha túl gyorsan adagolja az ammóniát, a csapadék keletkezése nem is figyelhető meg, mert azonnal oldódik). Ehhez az oldathoz adjon egy keveset az ismeretlen oldatból, és enyhén melegítse az oldatot (ha szükséges).

A tapasztalatok alapján döntse el, hogy mi volt a kémcsőben! 

5. Oldjon fel kevés citromsavat vízben. Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm3-es sósavból mészkőporra. Öntsön a citromsavoldatból és a sósavból is egy-egy kis főzőpohárba, majd helyezzen a két edénybe – rövid időre – egy-egy vaskulcsot.

Indokolja meg, hogy melyik savat használják vastárgy vízkőmentesítésére! 

6. Kálium-nitrátot oldjon szobahőmérsékletű vízben mindaddig, amíg már több só nem tud feloldódni. Ekkor az edény alján marad szilárd anyag. Kezdje el melegíteni az oldatot, és közben kevergesse. Az edény alján levő szilárd anyag feloldódik.

Értelmezze a fenti kísérleti tapasztalatokat!

Mi történik, ha az oldatot ismét visszahűti szobahőmérsékletre? 

7. Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – három különböző, de hasonló (sárgás) színű folyadék van: az egyik napraforgóolaj, a másik citromszörp, a harmadik valamilyen habfürdő. Adjon kevés vizet mindhárom folyadékhoz, majd rázza össze a kémcsövek tartalmát. Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát! 

8. Reszelt vöröskáposztát osszon három részre. Az egyik részre cseppentsen savanyú uborka levéből, a másikat sózza meg, a harmadik részlethez adagoljon valamilyen hagyományos mosogatószerből (pl. trisóból). Figyelje meg a változásokat és a fenti kísérlet alapján állapítsa meg, mire használható a vöröskáposzta! 

9. Valódi és liszttel hamisított tejföl van előkészítve. Jódtinktúrával állapítsa meg melyik a hamisított tejföl! Figyelje meg és értelmezze a változást! 

10. Négy kémcsőben sósav (2 mol/dm3), salátalé, hagyományos tisztítószer (trisóoldata) és víz van. A tálcán levő indikátor segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát.

Magyarázza meg, hogyan következtetett! 

11. Három fehér, szilárd anyagot kell azonosítania. A tálcán lévő eszközök, víz és indikátorok segítségével azonosítsa, hogy melyik edényben van a kristálycukor, a citromsav, a szappanreszelék! 

12. Törjön le a tálcán található tojáshéjból, melynek fő összetevője kalcium-karbonát, egy kis darabkát, és cseppentsen rá fenolftalein-oldatot. Hevítse a tojáshéj egy másik darabkáját tartósan mindaddig, amíg az esetleg megjelenő fekete szín eltűnik. Hűtse le, majd cseppentsen rá ismét fenolftalein oldatot! Értelmezze a tapasztaltakat! 

13. A kémcsőben lévő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid-oldatot, enyhe melegítés után egy jellegzetes szagú gáz keletkezik, mely nedves indikátorpapírral lúgos kémhatást jelez. Mi lehet a keletkező gáz? 

14. Mészkőpor, keményítő és porcukor van egy-egy óraüvegen. Állapítsa meg víz, mint oldószer és gázégő segítségével, hogy melyik a keményítő? 

15. Öntsön cinkre és mészkőre sósavat! Azonosítsa gyújtópálca segítségével a fejlődő gázokat! 

16. Két kémcsőben klórgázt fejlesztünk kálium-permanganát és tömény sósav segítségével. A két kémcső szájára egy kálium-bromid-oldattal, illetve egy kálium-jodid-oldattal átitatott vattát szorítunk. Az első esetben a vatta vörösesbarna lesz, a másik esetben is megsötétedik. Ha ez utóbbira egy csepp keményítőoldatot cseppentünk, a vattán kék foltot figyelhetünk meg. Értelmezze a kísérleti tapasztalatokat! 

17. Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – desztillált víz, csapvíz és híg kalciumklorid- oldat van. Mindegyikhez dobjon borsó nagyságú szappandarabot, majd rázza össze a kémcsövek tartalmát. Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát! 

18. Egy kis főzőpohárba öntsön egy kevés tintával megfestett vizet, és tegyen bele kis kanálnyi aktív szenet. Néhány perc múlva szűrje le az oldatot! Hasonlítsa össze a kapott oldat színét az eredetivel! Magyarázza meg a tapasztalatait! 

19. Tojásfehérje-oldatához adjon kálium-hidroxid-oldatot, majd 1-2 csepp réz-szulfátoldatot.

Figyelje meg a változást! 

20. Két óraüveg közül az egyiken paraffingyertya reszelék, a másikon szappanreszelék van. Dobjon két kémcsőbe mindegyik mintából, öntsön rá vizet, s rázza össze! Értelmezze a tapasztaltakat!