Életrajz/Történet:

Rábold Gusztáv (1873 - 1949), hajdúböszörményi majd 1913-tól debreceni főgimnáziumi tanár, református lelkész, latin-görög tudós fordító, a magyar Kálvin fordítások egyik legjelentősebb alakja volt. Politizált is, előbb szabadelvű politikus, később a Független Kisgazdapárt politikusa, 1939-ben országgyűlési képviselőjelöltje. Jelöltsége a parlamenti választások időszakára esett.

Újságíró, szerkesztő is volt! A H.- Böszörmény és Vidéke fejlécén 1910 elején dr. Molnár István mellett felelős szerkesztőként Rábold Gusztáv neve tűnt fel, 1910 májusában pedig a főszerkesztő már Rábold Gusztáv lett. Hajdúböszörményben ekkor az újságírói gárdához tartoztak U. Szabó Lajos, Rábold Gusztáv gimnáziumi tanár, Bokor József, Fenyvesi Sándor banktisztviselő, Bakóczi Endre református lelkész, Harsányi Ferenc gimnáziumi tanár a H.-Böszörmény és Vidékénél, továbbá Schmidt Frigyes a H-Böszörményi Hírlapnál. Az esetenként felbukkanó főmunkatársak, főszerkesztők (a felelős szerkesztő mellett), akik tulajdonképpen a mai fogalmaink szerint rovatszerkesztők voltak, szintén a lapok írói gárdájából toborzódtak. Rábold Gusztáv gimnáziumi tanár szerint „lapot írni nem könnyű dolog ... jó újságot írni mindenekfelett terhes feladat,,. Minden törekvése ezért arra irányul, hogy szerkesztése alatt a H. Böszörményi Hírlap „nemcsak újság, hanem jó újság,, legyen, olyan, amit el is olvasnak. Vezérelvéül azt tűzte ki, hogy „győzzön mindenben a jobb.

Rábold Gusztáv szaktárgyai a latin, görög. Szolgálati éve 35, ebben az intézetben: 22. Nyugalomba vonult 1935-ben. A Dóczy ma is a jeles tanárok között tartja számon. Az 1909-i év legjelentősebb Kálvin-fordítása kétségtelenül az Institutio 1559-i kiadásának magyar fordítása volt. A keresztyén vallás rendszere, amelyet szerzője Kálvin János 1559-ben foglalt először négy könyvbe s osztott föl a tárgy természete szerint fejezetekre és kibővített annyira, hogy az csaknem új műnek volt tartható. A teljes Institutiót fordították Czeglédi Sándor, akkor nagysallói lelkész és Rábold Gusztáv, hajdúböszörményi ref. főgimnáziumi tanár. Felülvizsgálták Dr. Antal Géza és Borsos István.

Nyakas Miklós

Kálvin téri HÍRmondó XIII. évf. 3. sz. 29.p.

A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma tudós tanára, a legjelentősebb magyar Kálvin-fordító. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte. 1896-ban felvételt nyert a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. Ugyanezen év novemberében, mint csorna-premontrei kanonokot áldozó pappá szentelték Budapesten az angol kisasszonyok templomában. 1900-ban, diplomája kézhezvétele után, a hajdúböszörményi Református Főgimnáziumban elnyert tanári állást elfogadva, írásban jelentette be a premontrei rendből történő azonnali távozását, valamint a Keszthelyi Főgimnáziumban tanári állásának felmondását. Még szintén ez évben áttért a református vallásra. 1901-ben lelkipásztori hivatalra is alkalmasnak találták. 1901 júliusában már, mint református főgimnáziumi tanár megnősült. Felesége Sperl Ludmilla (szül. Pécs, 1875). Fiaik: dr. Rábold Elek (1903-1980) jogász és Rábold Gábor (1911-1998) ref. főgimn.tanár, a Magyar Cserkészszövetség IX- (tiszántúli) kerületének vezetőtisztje. Hajdúböszörményben napilapszerkesztő, majd főszerkesztő. 1913-ban megválasztották a Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet klasszika-filológia tanszékére, a latin és görög nyelvek oktatására. 1935-ig, nyugdíjazásáig rendes, majd ezt követően óraadó tanárként dolgozott az intézményben. Szabadelvű politikusként a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltje 1939-ben.

forrás: | A Hajdúsági Múzeum Gyűjteményi Adatbázisa és Névtér (hajdusagimuzeum.hu)

2023.06.04. Rábold Gusztáv emléktábla avatása: fényképalbum

HBTV felvétele: https://www.youtube.com/watch?v=6bK7fqQwGcM